Május, kis június
Először is azzal kell kezdenem, hogy a teraszon ülve írom ezt, és éppenhogycsak nincs melegem. Ez, azok után, hogy a tavalyi nyár pulcsiban és zárt cipőben telt, egy igazán nagy előrelépés. Ezt csak szerettem volna rögzíteni. De mi is történt Jude Law csupasz felsőteste óta. Kellemes kis tavaszi hónap volt a május. Így tudnám leginkább jellemezni. Meg volt benne ilyen is. És már jött is a június. A gyerekek elkezdték az utolsó fél trimesztert a suliban, már csak öt hét (meg persze nyári szünet), és Matyi negyedikes, Gabesz másodikos lesz. Volt nyári vurstli, ahol mindketten énekeltek az iskolai kórussal (ezúttal nélkülöznünk kellett az embernagyságú narancsnak öltözött egyházi személyt, de valahogy csak kibírtuk), volt jégkása, ugrálóvár és tombola, csak a virsli hiányzott az autentikus városligeti majális fílinghez. Én pedig megkezdtem brit köztisztviselői pályafutásomat. Az eddigi benyomásaim: a szervezet – különösen ahhoz képest, hogy 3500 főt foglalkoztat és egy állami hivatal – me...