Ahogy azt én elképzelem
Múlt heten a hivatal belső honlapján értesültem róla, hogy július 4-en kedden, azaz ma, “viseld a szivárványt a munkában” nap lesz. Tekintettel arra, hogy pride hét van, minden kedves hivatali dolgozó fel lett szólítva, hogy lesz szíves szivárványszínű ruhát/nyakkendőt/kitűzőt/karkötőt stb. viselni, kifejezvén támogatását a meleg közösség és ezen belül a meleg kollegák fele. Első reakcióm az volt, hogy azonnal felmentem az amazonra, es próbáltam olyan szivárványos kiegészítőt találni, amit idejében kiszállítanak. Nem sikerült. Nem csüggedtem. Második reakcióm az volt, hogy kb. mindenkinek a környezetemben elmeséltem, hogy ez mennyire vagány dolog mar, hogy itt a hivatal nyíltan támogatja a pride-ot, es mindenki majd szivárványos cuccban lesz, es hat “ugye-ugye, képzeljük csak el, amikor Matolcsy szivárványt vesz föl, es erre buzdítja az mnb dolgozóit” stb. Szóval dagadtam a büszkeségtől, hogy – igaz, hogy egy ufónak érzem magam, igaz, hogy masszív imposztor szindrómám van (vagy nem szi...