biztonsagi mentes

Legnagyobb sajnálatomra a stúdió úgy döntött, hogy törli a "Fekete özvegy" című sorozatot, mert a színészek visszaléptek a szereptől. A szerencsétlenül járt angol milliomos (?) családja ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem biztos, hogy jót tenne a renoméjuknak ha az elhunytról esetleg megváltozna az a kép, hogy egy köztiszteletben álló angol úriember, akit egy ukrán éjjeli pillangó behálózott, majd hidegvérrel eltett láb alól, hogy rátegye a kezét a vagyonára. Legalábbis ezzel magyarázom, hogy a felek megállapodtak még a tárgyalás megkezdése előtt, méghozzá oly módon, hogy a család - aki azért perelt, hogy az ukrán hölgyet kicsemberintsék az örökségből - teljes egészében letette a fegyvert. Nyilvános, a bíróságon felolvasandó nyilatkozatban kijelentették, hogy már nem vádolják azzal anyut, hogy meggyilkoltatta aput, és egye fene övé lehet az örökség törvény által őt illető része is, valamint a költségek nagy részét is álljak. Így mulat egy angol úri család. Az ügy, amire most be...

Kezdjük azzal, hogy kicsit rosszul érzem magam amiatt, hogy mindig gúnyolódom itt ezen az országon meg az embereken, akikkel összehoz itt a jószerencse. Mert igazából azért csomóan tök okosak/rendesek/kedvesek/ nyitottak/segítőkészek, és csomó minden irigylésre méltóan jól működni látszik. Csak persze nekem szokatlan, meg ilyen cinikus kelet-európai fajta vagyok, aki csak a hasonszőrű cinikus kelet-európaiakkal érzi magát jól igazán, mert azokkal kellemesen lehet gúnyolódni mindenki máson. Úgyhogy most következzen egy ilyen lelkesedős, empatikus, szeressükegymástgyerekek poszt, aztán majd visszatér minden a rendes kerékvágásba, és lesz megint szarkazmus, mert azért mégsem változtam rózsaszín unikornissá. Bíróság. Igaz, hogy meg csak négy hete vagyok itt és a nemecsekernők nemecsekernője vagyok (noha a levest nem én szervírozom), de azért ezen kevéske tapasztalat alapján eléggé impresszálva vagyok a bíró bácsi (továbbiakban BB - mindenféle irodalmi áthallás nélkül) teljesítménye által. ...