Kaja
Mivel nincs igazib ól semmi nagy újság (gyerekek iskolába járnak, felnőttek dolgoznak, Halloween jelmezekről gondoskodtunk, ezúttal nem az utolsó pillanatban), ezért kajás sztorikkal készültem. Kezdjük a tragikomikussal: múlt előtti hétvégén megint voltunk Brightonban vállalati bulin. Immáron harmadszorra mentünk, ugyanabban a szállodában, ugyanabban a szobában laktunk, ugyanaz volt a program (első este diszkó, második este kaszinó), a tanszéki titkárnővel pontosan ugyanazt a beszélgetést folytattam le mint tavaly (mi a megfelelő pillanat, hogy az ember play stationt vegyen a gyereknek, es mennyit engedje játszani), és ugyanaz volt a kaja (első este báránysült zöldséggel, vegetáriánusoknak ugyanez báránysült nélkül, második este büfé vacsora: csirke valami szószban, nagyonszáraz hal, brutálisan szétfőtt zöldséges lasagna). Én mondjuk szeretem az állandóságot, de azért mindennek van határa. De azért, hogy az egyhangúságot megtörjék, készültek idén egy kis meglepetéssel. Nevezetesen a né...